Gyorsabbá válhat a hibaelhárítás az E.ON-nál
Az energiavállalat új kisfeszültségű üzemirányítási rendszerének alapjait 2016-ban fektették le, a mostani éles tesztidőszakot pedig több hónapos előkészület előzte meg. Az új irányítási rendszertől a cég a kisfeszültségű üzemzavari mutatók javulását és ügyfélélmény-növekedést vár. A későbbiekben - a tesztüzemet követően - gyorsabbá válhat a hibaelhárítás. Hasonló rendszer sem Magyarországon, sem a környező országokban nem működik még.
A folyamatos szolgáltatás biztosítása és a gyors hibaelhárítás kiemelt fontosságú egy energiaszolgáltató esetében, ezért is működtet az energiavállalat számítógépes hálózatfelügyeleti rendszerrel támogatott, 24 órás üzemirányító szolgálatot a nagy- és középfeszültségű hálózaton és transzformátor állomásokban bekövetkező események azonnali kezelésére. Ez a rendszer, mely közel 20 éve üzemel, mostantól teljessé válik a kisfeszültségű hálózatot felügyelő rendszerrel.
Az E.ON új kisfeszültségű üzemirányítási rendszerével a folyamatok a hiba észlelésétől az elektronikus naplózáson és nyilvántartáson át egészen a lezárult, megoldott eseményekig lesznek nyomon követhetők és visszakereshetők, azaz a teljes üzemirányítási folyamat sokkal átláthatóbbá válik. Hasonló rendszer sem Magyarországon, sem a környező országokban nem működik még.
A most bevezetett rendszerrel a vállalat sokkal pontosabban, területre és utcára lebontva tudja majd beazonosítani a hálózati hiba helyszínét, ezeket pedig mind földrajzi, mind villamos hálózati térképekhez rendelten megjeleníti a rendszer, a hibaesemény bekövetkezéséről és az elhárítás státuszáról pedig a későbbiekben automatikus tájékoztatást kaphatnak az ügyfelek.
A vállalat azt tervezi, hogy a jövőben olyan szenzorok jeleit integrálja a kisfeszültségű rendszerbe, amelyek tájékoztatják az E.ON munkatársait, ha egy adott ponton eltűnik a hálózati feszültség. Ezzel lehetővé válik, hogy a társaság hamarabb értesüljön a problémáról, mint ahogy az ügyfél telefonon jelezné, hogy nincs nála áramszolgáltatás.
Kapcsolódó cikkek
- Az adattudós az új szuperhős, aki megmentheti a földet
- Elektromos robogómegosztó szolgáltatás Budapesten
- Váltakozó áram: az energiamenedzsment új kihívásai
- Az ABB szoftvermegoldása tovább erősíti Lengyelország nemzeti villamosenergia-piacát
- Az elektromos autók a jövő energiatermelői
- Az ABB 45 millió dollár értékű megrendelést nyert a német villamosenergia-hálózat erősítésére
- Versenyben az ország legjobb fenntarthatósági projektjei
- Az ABB kulcsrakész inverteres megoldásait építették be Kolumbia legnagyobb fotovoltaikus erőművébe
- A Schneider Electric újévi fogadalma: megújuló energia minden szinten
- Teljesítmény a csúcson: az ABB technológiájával működik a Zugspitze új drótkötélpályás felvonója
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
A pénzügyi bűnözés jövője: miért kulcsfontosságú az információ-vezérelt kockázatkezelés?
Az utóbbi időben a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem jövőbeli keretrendszerének alapjaként, az információ-vezérelt kockázatkezelés kiemelten fontossá vált. A hagyományos kockázatkezelési módszerek elavultak, nem megfelelő eredményt hoznak és így komoly kockázatokat jelentenek a szervezeteknek – állapítja meg a Deloitte friss tanulmánya.
Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség
A szakma meghatározó szervezete, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) május 15-én, a Haris Parkban szervezte tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok kibővült, immár 18 tagú Elnökséget választottak, amelyben továbbra is a hazai marketing és kommunikációs szakma meghatározó döntéshozói, illetve szereplői kaptak helyet.