Prim Hírek

A NAIH kötelezte továbbá a DIGI-t, hogy vizsgálja felül az általa kezelt valamennyi, személyes adatokat tartalmazó adatbázist abból a szempontból, hogy azokban indokolt-e titkosítás alkalmazása és ennek eredményeiről tájékoztassa a Hatóságot. Az ügy legújabb fejleménye, hogy a DIGI bíróságon fog fellebbezni a döntés ellen, mert azt rendkívül túlzónak és precedens nélkülinek tartja.

Milyen tanulságai lehetnek mindennek a jövőre nézve a megfelelni vágyó vállalkozások számára? A CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda szakértői (Dr. Kerényi Edmond, az adatvédelmi csoport vezetője és Dr. Kocsis Márton, a versenyjogi és compliance csoport vezetője) alább röviden bemutatják a DIGI döntést és mindent, amit abból érdemes másoknak is megfontolni.

A NAIH határozatában megállapította, hogy a DIGI megsértette „célhoz kötöttség” és a „korlátozott tárolhatóság” GDPR-ban szabályozott alapelveit azzal, hogy az eredetileg hibaelhárítási célból létrehozott és tényleges ügyfelek személyes adatait tartalmazó tesztadatbázisát a szükséges tesztek lefuttatása és a hibák kijavítása után nem törölte. Ennek következtében az abban tárolt nagy számú ügyféladat (például nevek, lakcímek, személyi igazolványszámok, e-mail címek és telefonszámok) a továbbiakban cél nélkül és azonosításra alkalmas módon került tárolásra, ez a sérülékenység pedig közvetlenül lehetővé tette a személyes adatok hozzáférhetővé válását, vagyis egy adatvédelmi incidens bekövetkezését. Az ügy érdekessége, hogy erre a hibára egy etikus hacker, azaz informatikai támadásokat segítő szándékkal folytató szakember hívta fel a DIGI figyelmét.

A NAIH kifejtette, hogy a DIGI nem alkalmazott az általa kezelt személyes adatok mennyiségéhez és az adatkezelés (webes) jellegéhez mérten arányos biztonsági intézkedéseket. Egyrészről, az adatbázist kezelő szoftver hibája 9 éve ismert volt, javítás is készült hozzá, ám ezt a DIGI nem telepítette. Másrészről az érintett személyes adatok tekintetében nem alkalmazott titkosítást, amit a GDPR hatálybalépése óta az adatvédelmi hatóságok különös súllyal vesznek figyelembe a jogszabályi megfelelés vizsgálatakor, ráadásul a titkosítási követelmény a DIGI a saját adatkezelési belső szabályzataiban is szerepelt.

A bírság kiszabásakor a fentieken túlmenően többek között az alábbi súlyosító körülményeket vette figyelembe a NAIH:

• a szóban forgó, egyébként bárki által könnyen felfedezhető sérülékenység javítását a DIGI-nek régóta el kellett volna végezni, 
• a hiba következtében a digi.hu honlapon keresztül adminisztrátori jogosultságokhoz is hozzá lehetett férni,
• a DIGI piaci pozícióját, amely a nagyobb vállalkozás nagyobb felelősség elvét követi és
• azt, hogy a DIGI – a határozatban foglaltak szerint – saját belső szabályzatának sem felelt meg.

Dr. Kerényi Edmond szerint az ügy egyik fontos tanulsága, hogy ha a konkrét adatkezelés jellegéhez és volumenéhez képest az informatikai rendszer ellenőrizhető módon sérülékenynek minősül, akkor ez a tény önmagában – tehát konkrét adatvesztés vagy -lopás nélkül is –megalapozza a szigorú hatósági szankció alkalmazhatóságát, ezért kiemelt figyelmet szükséges fordítani a személyes adatok biztonságos kezelésére. A cégen belül alkalmazott (korábban elégségesnek tűnő) hozzáférés-korlátozások immáron nem elegendők, a titkosítási protokollnak (különösen a webes környezetben) alapvetőnek kell(ene) lennie. Az informatikai rendszerek működtetése és sérülékenység-vizsgálata folyamatos, szükség esetén heti vagy napi kontrollt igényel az adatkezelők részéről.

Emlékezetes, a British Airwaysnek nem volt akkora szerencséje, mint a DIGI-nek: őket ártó szándékú hacker támadás érte, és mivel az internetes bűnözőknek sikerült személyes adatokat is tartalmazó adatbázisokat zsákmányolniuk, a brit adatvédelmi hatóság rekord nagyságú, 182 millió fontos bírságot szabott ki a légitársasággal szemben. A CERHA HEMPEL szakértői szerint a NAIH határozatából látható, hogy elvárt továbbá a biztonsági rések azonnali javítása akkor is, ha az adott szoftverhez a hivatalos frissítés még nem elérhető vagy az adott javítás kívül esne az IT-rendszer karbantartását végző feladatkörén. Ezen felül a határozatból kiolvasható, hogy a NAIH a nyilvánosan leírt szoftverhibákat és a gyártók által elérhetővé tett javításokat „közismertnek” tekinti, azaz elvárja, hogy az azokból fakadó adatbiztonsági kockázatokat az adatkezelő felmérje és kezelje. Dr. Kerényi Edmond felhívta a figyelmet arra, hogy a belső rendszerek tesztelésére célszerű kerülni a konkrét érintettek beazonosítására alkalmas személyes adatok felhasználását (helyette fiktív vagy személyes adatoknak nem minősülő adatokkal érdemes dolgozni), illetve ha erre nincs mód, akkor a személyes adatokat lehetőség szerint azonosításra alkalmatlan módon használják fel és ebben az esetben is csak a tesztidőszak végéig.

A NAIH határozatának egy másik tanulsága, hogy nem elégséges a belső szabályzatok megfelelő megalkotása és a compliance rendszerek bevezetése, az azokban előírtakat a vállalatoknak maradéktalanul követniük is kell – fejtette ki Dr. Kocsis Márton. A jelen döntés figyelmeztető példa arra, hogy a GDPR láznak még közelről sincs vége, hiszen a NAIH egyre szigorúbban bírságol. Érdemes lehet tehát adatvédelmi vagy megfelelési (compliance) szakértőkkel felvenni a kapcsolatot, és a szükséges – akár külső – auditokat is elvégezni a vállalkozásán belül. Dr. Kocsis Márton azt is elmondta, hogy a legjobb compliance rendszer sem sokat ér, ha nem biztosított annak utógondozása, a folyamatos monitoring: egy-egy külső szakértő által (legyen az akár ügyvéd, auditor, vagy informatikai szakértő) elvégzett stressz-teszt felszínre hozhat olyan hiányosságokat is, amelyekkel a hasonló méretű gigabírságok megelőzhetőek.