Sokkal kevesebbet nyomtatnak a magyarok
Milliós nagyságrendben csökkent a kinyomtatott lapok száma a magyar irodákban – tájékoztatott a nyomtatóbérlés piacán évtizedek óta jelenlévő soproni Master Partner Kft. A friss elszámolási adatok és az iparági tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy az otthoni munkavégzés és az online kapcsolattartás miatt fellendült a digitális dokumentumkezelés, amelyre a vártnál sokkal gyorsabban álltak át a magyar kis- és középvállalkozások.
A járványhelyzet rengeteg cégnél kényszerítette ki az évek óta halogatott informatikai fejlesztéseket. Az országosan több mint 500 viszonteladó partnert kiszolgáló Kvazar.cloud kutatása alapján a mindennapi kommunikáció megkönnyítésével a projektek és feladatok kezelése is átláthatóbbá vált a vezetők szerint, akik azzal is egyetértettek, hogy a pozitív tapasztalatnak köszönhetően más digitális megoldások felé is nyitottabbá váltak. Ezt a trendet erősíti meg a most kiadott, a nyomtatóhasználat drasztikus visszaszorulását jelző Master Partner jelentés is.
Már az átállás elejétől kezdve érdemes rendszerekben gondolkodni
„Amennyire örömteli a vállalkozások nyitottsága a megoldások felé, annyi buktatót és kockázatot is rejtenek magukban a fejlesztések, ha nem szakértő segítségével valósulnak meg” – figyelmeztetett Németh Patrik, a Master Partner informatikai szakértője. Hozzátette: „A dokumentumkezelésnél is jobb már az elejétől kezdve rendszerben gondolkodni, hiszen később sokkal nehezebb felderíteni a szálakat, és bizony rengeteg idő megy el azzal, hogy a digitális térben egyszerűen elvesznek a fájlok.”
Egy digitális dokumentumtár létrehozása minden esetben a cég megismerésével kezdődik. A háttérrendszernek ugyanis hasonló struktúrában kell felépülnie, mint magának a szervezetnek. A jogosultságok, az információs biztonság és a könyvtárak kialakítása mind megelőzi a konkrét program beszerzését és beépítését. Már egy 10-15 fős cég esetében is van valamilyen szintű szervezett munkamegosztás és kialakultak a felelősségi körök. A szerződések és a bizalmas információk kezelése a digitális térben sem maradhat ellenőrizetlen, erre kiemelt figyelmet kell fordítani az átálláskor. „Az előkészület, a szervezet megismerése a munka 70%-a és csak a maradék 30% vonatkozik a technológia beépítésére és használatának betanítására” – tette hozzá Németh Patrik.
Sokat érhet az informatikai fejlettség, ha valóban jön a második hullám
A nyomtatott lapszámok csökkenése tehát összességében trendfordulót jelez a kkv-k digitális fejlettségében. „Ez a pár hónap öt évet gyorsított a magyar kkv-k digitális átállási folyamatán. Az eddigi tapasztalatok alapján a bevezetett változások tartósak maradnak. A cégek megszokták és megszerették ezeket a megoldásokat, ezt az adatainkból is látjuk” – mondta Németh Patrik. A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a tűzoltás után most a konszolidáció időszaka következik, amely során érdemes minden téren átlátható informatikai és digitális rendszert teremteni, és felkészülten nekivágni a közeljövő hasonló kihívásainak.
Kapcsolódó cikkek
- Új AltaLink digitális munkahelyi asszisztensek a Xeroxtól
- A Conrad Electronic támogatja a munkahelyek digitalizációját
- Munkavállalói részvények kibocsátásával egészíti ki juttatási programját az SAP
- Kutatás: a digitalizáció megállíthatatlan folyamatokat indított el a kiskereskedelemben
- Új multifunkciós nyomtatók a HP-tól
- A koronavírus nyertese a home office
- Egyetemisták innovációi lendíthetik fel a magyar mezőgazdaságot
- Új digitális megoldásokkal segíti a gazdálkodókat az i-Cell és az AgroVIR együttműködése
- Még mindig alacsony a női informatikusok aránya Magyarországon
- Hazánkban is elérhetők a legmenőbb deep tech képzések
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Ilyen lesz az első, személyzet nélkül is működő magyar bolt
A tervek szerint már idén nyáron elindulnak az első távfelügyelt boltok Magyarországon. A technológia révén a hagyományos üzletek átalakítást követően személyzet jelenléte nélkül is nyitva tarthatnak, akár 24/7-es üzemmódban.
A régiós pénzügyi vezetők harmada már teszteli a generatív AI megoldásokat
Közép-Európában már minden harmadik szervezetnek közvetlen tapasztalata van a generatív mesterséges intelligenciával, és mindössze a vállalatok négy százaléka várja passzívan, hogy a versenytársak tegyék meg az első lépést. A régióban négyből három pénzügyi vezető (73%) véli úgy, hogy az AI fontos a vállalatuk stratégiája szempontjából. A Deloitte legfrissebb CFO felmérése szerint a megkérdezett pénzügyi vezetők fele költségcsökkentést vár a mesterséges intelligencia bevezetésétől.