Online kerekasztal-beszélgetés a deepfake tartalmakról és a fake news jelenségről

forrás: Prím Online, 2020. december 25. 11:10

Ellophatják-e a képmásunkat vagy a hangunkat deepfake technológiával? Hihetünk-e annak, amit az online térben látunk? Hogyan védekezhetünk az egyre gyakoribb álhírek ellen? Többek között ezekre a kérdésekre adtak választ szakértők és kutatók a Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatói által szervezett, FAKEzd meg című online kerekasztal-beszélgetésen, ahol a szakemberek azt is elmondták, a deepfake a legnagyobb kárt a politikában és egészségügyben okozhatja.

Az álhírek, a dezinformáció és a deepfake jelenségekről tartottak online kerekasztal-beszélgetést a BCE Kommunikáció- és médiatudomány végzős alapszakos hallgatói. A RealDeep egyetemi projekt keretében megrendezett eseményen szakértők és kutatók járták körbe a deepfake és a fake news jelenségköreit annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a már a mindennapjaink részévé vált álhírek, illetve deepfake tartalmak veszélyeire, valamint az ezek elleni védekezés jelentőségére.

 

Az online rendezvényen a résztvevők megtudhatták, mit is jelöl pontosan a deepfake fogalma. Mezriczky Marcell deepfake-et kutató mesterszakos hallgató úgy definiálta ezt, mint a mesterséges intelligencia által generált olyan audiovizuális jelenséget, amelyben a tartalom eredeti szereplőinek képmását vagy hangját egy másik, tőle különböző személy képmásával vagy hangjával helyettesítik. A Corvinus Egyetem végzős hallgatója szerint ez a jelenség bárkit érinthet, ugyanis ma már bárkiről készíthető ilyen tartalom, méghozzá elég hiteles módon. 

 

Mezriczky Marcell az eseményen elmondta, hogy a deepfake jelenséget érintő digitális változások szoros kapcsolatban állnak a filmiparban is alkalmazott vizuális effektekkel, retusálásokkal. Példaként említette Az ír című filmet, amelyben arcmanipulációval fiatalítottak meg idős szereplőket. Elmondása szerint deepfake-filterekkel könnyen megjeleníthető lehet Elon Musk egy Teams-megbeszélésen, de ezzel a technikával egy elhunyt személy, akár Mona Lisa is életre kelhet, és előadást tarthat az egyetemen. A szakértő szerint a deepfake technológiának vannak pozitív oldalai, de rengeteg veszélyt is rejthet magában: másolt hanggal például már csaltak ki pénzt nagyvállalatoktól. 

 

Dr. Rab Árpád, a Corvinus Egyetem docense, információstársadalom-kutató a deepfake legnagyobb veszélyét a politikában és az egészségügyben látja, szerinte itt jelenhetnek meg a legmagasabb kockázatok. Hangsúlyozta, hogy a gyors technológiai fejlődésnek köszönhetően a deepfake éveken belül nagy teret nyerhet, és mindenki számára könnyedén elérhetővé válhat. Véleménye szerint nem felesleges a fejlesztése, az oktatásban és az egészségügyben ez a hasznunkra válhat. 

 

Szabó Lilla Petronella, az MTA tudományos segédmunkatársa, a Corvinus doktorandája a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, a deepfake jelenség szoros kapcsolatban áll a fake news témakörével, ugyanis a deepfake segítségével híreket is lehet manipulálni. A szakértő szerint félrevezető hírek már korábban is voltak, napjainkban viszont sokkal gyakoribbak. Kiemelte, míg régebben a kiadóktól származtak az álhírek, ezeknek most a fő forrása a közösségi média. Itt szinte bármit publikáltunk hírként – nehezen ellenőrizhető, hogy kitől és honnan származik. Véleménye szerint az egyik legnagyobb veszélyt az ismerősök és a barátok megosztásai jelentik, mivel ezek azt az érzetet keltik, hogy igazak a hírek. 

 

Szabó Lilla Petronella hangsúlyozta, nemcsak az számít, mit írunk le, hanem az is, hogyan fogalmazzuk meg az adott híreket. A szakértő azt javasolja, hogy ne csak a hír címét nézzük meg, olvassuk el a teljes hírt, és ellenőrizzük több forrásból is ennek a hitelességét. Ha álhírrel találjuk szembe magunkat a közösségi oldalakon, akkor azt mindenképp jelentsük, mert a Facebook algoritmusai jelen helyzetben nehezen tudnak megküzdeni ezzel. Az előadó továbbá azt is elmondta, hogy az egyén felelőssége az, hogyan használja ezeket a felületeket, és hogyan kommunikál rajtuk.

 

Az online kerekasztal-beszélgetést a Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány alapszak projektnapja keretében rendezték meg. A projektben részt vevő hallgatók: Al-Dulaimi Rebeka, Jávor Dániel Richárd, Kolozsi Szabolcs Ferenc, Márkus Kitti, Szántó Szabina Petra és Szőke Bálint. A Projektszemináriumot Pelle Veronika vezette. 

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Megváltás lehetne, a bankok mégis hadilábon állnak a mesterséges intelligenciával

A bankok mindössze 6%-a készített ütemtervet a mesterséges intelligencia tömeges méretű kiaknázására. Míg a banki alkalmazottak tárt karokkal fogadják az MI beépítését, a bankok nehezen integrálják azt.

2024. május 5. 14:17

K&H: Kate tiszta nyereség

Tavasztól a kis- és középvállalkozásokat is segíti Kate, a K&H digitális pénzügyi asszisztense. A mesterséges intelligencia-alapú megoldás egyetlenként az országban hangalapú utasításokat is megért és végrehajt, egyben felveszi a versenyt a legfejlett technológiákkal.   

2024. május 5. 11:59

Nagy a magyar cégek lemaradása a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az országban körülbelül 300 ezer főnyi potenciális munkaerő áll rendelkezésre, bár ez a szám régiónként változó. A jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelt szükség van a kisgyermeket nevelő anyák munkaerőpiaci reintegrálásának fokozott támogatására. 

2024. május 5. 10:24

Hannover Messe 2024: A Bosch fenntartható megoldásokat mutatott be

Az ipari gyártás minden gazdaság motorja, a gyártóknak azonban egy jelentős kihívásra is kell megoldást találniuk: a klímaváltozás miatt a gyáraknak fenntarthatóvá kell válniuk és kímélni kell az erőforrásokat. A Bosch, a gyártási és ipari megoldások egyik vezető szállítója, a gyárautomatizáláshoz, a hidrogéngazdasághoz, a digitalizációhoz és a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó megoldások széles portfóliójával segíti az ipari vállalatokat a zöld átalakulás megvalósításában.

2024. május 4. 17:02

Újabb rangos szakmai díjat nyert a Prologis!

A Prologis Park Budapest-Sziget II beruházás nyerte idén a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által életre hívott, „Év logisztikai fejlesztése” elismerést. A legkiemelkedőbb hazai logisztikai fejlesztéseket díjazó kitüntetést 2023 óta ítéli oda a szervezet 11 tagú testülete a közúti-, vasúti-, vízi-, légi- és intermodális fuvarozás, valamint a vámolási és raktározási területek meghatározó szereplői részére.

2024. május 4. 15:37

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Magyar siker: Nemzetközi díjat nyert a TIME magazintól a nyelvtanuló-applikáció

2024. május 3. 19:59

Megvannak 2024 legvonzóbb hazai munkaadói

2024. április 29. 11:38

Ingyenes digitális platform segít a tanároknak és diákoknak az érettségire való felkészülésben

2024. április 20. 11:36

Itt a világ első, Swarovski kristályba ágyazott autós kijelzője

2024. április 10. 14:55