Autonóm töltőállomást mutatott be a Siemens
Képzeljük el, hogy elektromos autónkkal megérkezünk a töltőállomáshoz, a jármű töltőportja kinyílik, majd a teljesen automatikus töltő átveszi az irányítást: egy minden térbeli tengelyen mozogni képes robot csatlakozik a jármű töltőcsatlakozójához és feltölti az akkumulátort. A teljes töltöttségi szint elérése után a robot befejezi a műveletet, és már haladhatunk is tovább.
Az autonóm töltőállomás különösen hasznos újítás a már jelenleg is használatban lévő önvezető járművek, vagy akár önvezető targoncák számára. De akár egy mozgásában korlátozott sofőr is egyszerűbben feltöltheti járművét ezen automatizált eszközzel, anélkül, hogy ki kellene szállnia az autójából.
Mesterséges intelligencia a töltésben
A töltőkábel csatlakoztatása az autó töltőportjához – azaz pontosan behelyezni a dugót az aljzatba – általában egyszerű feladat az emberek számára, de a gépeknek ez valódi kihívás. A Siemens Autonomous Charging System vezérlője képes felismerni a jármű portját még sötétben, esőben, hóban vagy akár ködben is.
„Típustól függően, a sportautóktól a teherautókig a töltőnyílásokat különböző helyeken és különböző magasságokban szerelik fel, néha kissé felfelé dőlnek, máskor lefelé” – magyarázza Stefan Perras, a Siemens Technology kutatási egységének tagja. A járművek nem is mindig ugyanolyan távolságban parkolnak le a töltőállomástól, ráadásul különböző szögekben állnak oda. A Siemens optikai érzékelőket és mesterséges intelligenciát használ arra, hogy a csatlakozó pontosan illeszkedni tudjon a töltőporthoz. Az algoritmus felismeri a különböző portokat, meghatározza azok pontos helyét és tájolását, majd az adatok alapján a robot kiszámítja, hogy milyen mozgást kell végeznie. ű
„Az automatikus töltés különösen fontos az autonóm járműveknél, vagyis olyan gépkocsiknál, amelyek emberi vezető nélkül működnek” – mondta Stefan Perras. Bár néhány évnek még biztosan el kell telnie, hogy az önvezető járművek elterjedjenek a közutakon, de már ma is használatban vannak olyan területeken, mint a kikötők, a konténer-rakodóhelyek, a raktárbázisok.
A következő lépés
Az elkövetkező években a nagy terhelésű járműveket egyre nagyobb arányban villamosítják majd, hiszen 2025-ben életbe lép a EU által meghatározott flottaszintű CO2-kibocsátás korlátozás.
A logisztikai cégek tapasztalatai szerint a kötelező 45 perces szünetek – amelyeket a sofőröknek négy és fél óránként kell tartaniuk –, elegendőek az elektromos járművek feltöltéséhez. A nehéz gépkocsikat azonban 1-3 megawattos töltőkapacitással kell feltölteni, amelyhez olyan vastag és nehéz töltőkábelekre van szükség, hogy az embereknek továbbra is segítségre van szükségük használatukhoz.
Mivel a piacnak szüksége lesz erre a hatalmas töltési kapacitásra, a Siemens mérnökei már dolgoznak egy továbbfejlesztett autonóm töltési rendszeren, amely megawattos töltési teljesítményt biztosít majd.
Kapcsolódó cikkek
- Óriás akkumulátorgyár épül a magyar határhoz közel
- Siemens infrastruktúrán tölti kibocsátásmentes elektromos buszait Ausztrália
- A Siemens kapcsolja össze digitálisan az Expo 2020 épületeit
- Megjelent az ABB Decoded podcast legújabb epizódja
- Magyar fejlesztésű elektromos buszokat mutattak be
- Az elektromos autók fogyasztását is feltüntetik a benzinkutakon
- Új töltési technológiával csinálnak kedvet a bécsi taxisoknak, hogy e-autóra váltsanak
- A világ legokosabb kampuszát hozzák létre
- Önvezető villamos a kocsiszínben
- Az ABB elsőként kívánja megszerezni a CharIN CCS tanúsítványt a DC töltőállomásaihoz
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.