Oracle: tanulságok az EU-hoz csatlakozó Közép-Európai országok számára
Az
EU kibővítéséig már csak néhány hét van hátra, de még mindig nehéz felmérni a
várható hatását a gazdasági növekedésre és a vállalati szféra eredményeire. Az
Economist Corporate Network az Ernst & Young és az Oracle támogatásával egy
tanulmánysorozatot indított útjára, amelynek a most bemutatott első tagja a
bővítés gazdasági hatásaira összpontosít. A jelentés viszonyítási alapot
szeretne kínálni a vállalatoknak Spanyolország, Portugália, Görögország és
Írország példája és tapasztalatai alapján. A kutatás megvizsgálja azokat a
fontos kérdéseket, amelyeket a vállalatok a bővítés korábbi köreinek
tanulságairól most feltesznek, és rámutatunk azokra a párhuzamokra, ahol
indokolt az összehasonlítás, illetve az olyan eltérő körülményekre, amelyek
adott esetben értelmetlenné tesznek bármilyen összevetést.
Hogyan követhetik az új közép-európai tagállamok az ír példát,
amikor 2004 májusában csatlakoznak az EU-hoz? És hogyan kerülhetik el
Görögország sorsát, amelynek a jelentés szerint sikerült annyira rosszul élnie
a csatlakozás kínálta lehetőségekkel, hogy gazdasági teljesítményének a
közelmúltban tapasztalt javulása ellenére az ország relatív gazdasági ereje még
mindig kisebb, mint 1981-ben volt? Megismétlődhet-e a görög forgatókönyv Közép-Európában?
Mondanak-e nekünk e tapasztalatok bármit arról, ami Közép-Európában várható?
Három világos tanulság biztosan levonható. 1. Az EU-tagság segíthet a
felzárkózásban, de a siker legfontosabb feltétele a szigorú gazdaságpolitika és
a munkaerő javuló termelékenysége. 2. Lehet, hogy sok időt kell várni, amíg
beérnek a csatlakozás gyümölcsei: Írország most ugyan sikeres, de húsz évbe
telt, amíg az első komolyabb előnyök jelentkeztek. Egészen addig a kormányok
azoknak az alapoknak a megvetésével foglalkoztak, amelyek a kiugrást lehetővé
tették: rugalmas oktatási rendszer, társadalmi konszenzus, üzletbarát környezet
és javuló infrastruktúra. 3. Az, hogy mikor következik be az ugrásszerű növekedés,
nagyrészt külső tényezőkön múlik: az olyan gazdasági integrációs
kezdeményezéseken, mint az egységes piac és a monetáris unió; a nemzetközi
gazdaság helyzeten; valamint a vállalati beruházási stratégiák alakulásán.
A
kutatás további főbb következtetései a következők:
Az EU-csatlakozás Közép-Európában nem fog azonnali
fellendülést eredményezni úgy, mint Spanyolország és Portugália esetében
történt, azonban a következő tíz év során, ahogy az új tagországok egyre inkább
integrálódnak az egységes európai piacba, öt-tíz százalék közti
többletnövekedés várható.
Közép-Európa néhány tekintetben követheti az ír modellt egy
olyan hosszabb távú felzárkózási stratégiával, amelynek alapja a külföldi
beruházók vonzása és megtartása. Azonban Írország példája azt mutatja, hogy
az igazi felzárkózás és konvergencia a több évtizeden át tartó, folyamatos és
következetesen erőteljes növekedés eredménye, nem egy néhány évig tartó
fellendülésé.
Közép- és Kelet-Európa nem fogja Görögország példáját követni, mert a térség országai már most sokkal
jobban integrálódtak az európai gazdaságba. A görög példa azonban jól mutatja, mennyire
fontos a makroökonómiai stabilitás ahhoz, hogy az uniós tagság valóban
növekedést hozzon.
Az EU-alapok hosszú távon eredményesen szolgálják az
üzleti környezet és az életszínvonal javítását. A vállalatok többsége számára
azonban a következő néhány év távlatában nem jelentenek komoly kézzel fogható
hasznot, és csak az infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó ágazatokban - mint
az informatika, az építőipar és a környezetvédelmi technológiák - kínálkoznak
majd azonnali lehetőségek a vállalatok számára tevékenységük és piaci
részesedésük bővítésére az EU-finanszírozás bevonásával.
Az uniós csatlakozás a következő tíz év során a kereskedelmi
forgalom jelentős bővülését eredményezi majd a vámhatárok eltörlésének, az
egységes piaci szabályozásnak és az alacsonyabb külső vámoknak köszönhetően. A
legfontosabb közvetlen hatások a más közép- és kelet-európai tagországokkal,
valamint az Oroszországgal folytatott kereskedelemben lesznek tapasztalhatók,
de a következő tíz évben a kereskedelem Európa-szerte hozzáigazodik majd az
egységes Európa új realitásához.
A csatlakozás után nem nő meg ugrásszerűen a közvetlen
külföldi beruházások (FDI) szintje, de a privatizáció lezárultával és a
felvásárlási és fúziós tevékenységek fokozódásával megváltozik jellegük. A beáramló
tőke egyre inkább a magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket célozza majd,
és lassan a tőkekivitel szintje is felnő az FDI-hez.
A
vállalatok többsége számára a bővítés nem fogja ugrásszerűen megnövelni az
értékesítési volument. Egyes vállalkozások számára előnyös lesz az
EU-alapok hozzáférhetősége és a külföldi beruházók folyamatos érdeklődése.
Azonban a fogyasztói cikkeket gyártó cégek és a gyógyszeripar számára inkább az
árak csökkentésére irányuló fokozódó nyomás lesz jellemző, így az
eladások értékét tekintve stagnálásra lehet számítani. A fogyasztók elkölthető
jövedelme hosszú távon nőni fog, de nem olyan gyorsan, mint a GDP.
A bérköltségek továbbra is gyorsabb ütemben nőnek majd, mint
Spanyolországban és Portugáliában, de az átlagbérek minimum 15 év távlatában
alacsonyabbak maradnak Spanyolországhoz képest (és valószínűleg
Portugáliához viszonyítva is).
Közép- és Kelet-Európában a csatlakozás és az euró
bevezetésére irányuló erőfeszítések hatására növekvő árak gyorsabban közelítik
majd a többi ország árszínvonalát. A belföldi szolgáltatások és élelmiszerek
ára nőni fog, de a márkás nemzetközi termékek többsége olcsóbb lesz.
Más országokhoz, például Spanyolországhoz, Portugáliához és
Görögországhoz képest Közép-Európa számára sokkal kiélezettebb lesz a döntés a
felzárkózást szolgáló növekedés és a nemzeti valutának a monetáris unióhoz
szükséges stabilitása között. Mivel az euró korai bevezetése kevesebb előnnyel
és több nehézséggel járna, a közép- és kelet-európai országok valószínűleg
csak 2009-2010 körül térnek majd át az euróra.
A csatlakozás után az unió többi országát nem fogják
elárasztani a közép- és kelet-európai munkavállalók. Egy rugalmas átmeneti
időszak keretében a munkaerőpiacot hét éven át korlátozzák. Spanyolországhoz és
Portugáliához hasonlóan az EU-tagság ténye már önmagában is csökkenti a
migrációs nyomást, hiszen megnő a bizalom az ország jövője iránt. Emellett
jellemzően még az egyes országokon belül is igen alacsony a belföldi
munkaerő-vándorlás a kedvező gazdasági helyzetű térségekbe azokból a térségekből,
ahol rosszak a bérek és magas a munkanélküliség.
Kapcsolódó cikkek
- 122 millió európai az interneten
- Növekvő net-populáció egész Európában
- A VoIP-szolgáltatások jelentik a legfőbb veszélyt
- EU, Lisszabon és a nemzeti akcióprogram
- Az európai uniós háztartások felében van internet
- Európa visszanyerte első helyét a befektetések terén
- Az EU biztos szerint több technológiai beruházásra van szükség
- Digitális verseny Kelet-Európában - Magyarország a harmadik
- India egyik befektetési célpontja Kelet-Európa
- Egyre több spam érkezik Európából
Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség
A szakma meghatározó szervezete, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) május 15-én, a Haris Parkban szervezte tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok kibővült, immár 18 tagú Elnökséget választottak, amelyben továbbra is a hazai marketing és kommunikációs szakma meghatározó döntéshozói, illetve szereplői kaptak helyet.
Június 11-én ismét megérkezik Magyarországra a Startup Safari Budapest
A 2015-ben indult Startup Safari Budapest hazánk egyik legnagyobb startup konferenciájaként idén ismét megnyitja kapuit, június 11-én 12 helyszínen közel 100 előadással és interaktív programmal várja az érdeklődőket, melynek során számos hazai szakember mellett nemzetközi előadókkal élőben is lehet majd találkozni és kérdezni tőlük. Nemcsak üzleti, hanem mélyebb technológiai és innovációs témákkal foglalkozik az esemény, angol és magyar nyelven egyaránt.
Jön az év legnagyobb innovációs és startup fesztiválja
A 2015-ben indult Startup Safari Budapest hazánk egyik legnagyobb startup konferenciájaként idén ismét megnyitja kapuit, június 11-én 12 helyszínen közel 100 előadással és interaktív programmal várja az érdeklődőket, melynek során számos hazai szakember mellett nemzetközi előadókkal élőben is lehet majd találkozni és kérdezni tőlük. Nemcsak üzleti, hanem mélyebb technológiai és innovációs témákkal foglalkozik az esemény, angol és magyar nyelven egyaránt.
Érkeznek az Arctis Nova termékcsalád legújabb tagjai
A SteelSeries, az úttörő Arctis Nova headsetsorozat megalkotója, az eredeti esport márka, amely egyesíti a gaminget a kultúrával, és a gaming- és esport-perifériák világelső gyártója kibővítette az Arctis Nova termékcsaládot az Arctis Nova 5 sorozatú headsetek és a Nova 5 Companion App bevezetésével.
Bővíti a napenergia-kapacitást üllői gyártóüzemében a Lenovo
Új, a nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) innovációkat ellátó napelemeket telepített a Lenovo üllői gyártóüzeme. A vállalat 2023 októberében átadott létesítményében működő globális innovációs központja ezáltal azt is biztosítja, hogy az ügyfelek 100%-ban napenergiával tesztelhessék a HPC-munkaterhelést.