Gyorsan szaporodnak a cybertámadások a kritikus infrastruktúrák ellen
„Megállapítottuk, hogy a fontos civil iparágakban a biztonsági intézkedések alkalmazásának gyakorisága nem követte a veszélyek számának növekedését az elmúlt egy évben” – mondta Stewart Baker, a felmérés vezetője a CSIS részéről. „Az iparági vezetők szerény fejlődésen mentek mutattak át hálózatuk biztonságossá tétele érdekében az elmúlt évhez képest, az energia szektorban csak egy százalékponttal (51 százalékra) nőtt a biztonsági technológiák elfogadása, az olaj és gáz iparágakban pedig csak három százalékponttal (48 százalékra).”
„Az intelligens hálózatokon dolgozó emberek 90-95 százalékát nem aggasztja a biztonság és csak egy utolsó kipipálandó ablakként látják azt” – mondta Jim Woolsey, a Central Intelligence korábbi amerikai igazgatója.
A jelentés a 2010-es „Kereszttűzben: kritikus fontosságú infrastruktúra a cyberháború korában” című tanulmány folytatása, amely kimutatta, hogy a világ kritikus infrastruktúráinak számítógépes hálózata számos esetben védtelen, és feltárta cybertámadások megdöbbentő költségeit és hatásait ezekre a hálózatokra. Az új tanulmány szerint bár a kritikus infrastruktúrák egyre több veszélynek vannak kitéve, továbbra is késik a megfelelő védelem kialakítása, annak ellenére, hogy a válaszadók többsége (kb. 75 százalék) rendszeresen fedez fel a rendszere szabotálására tervezett rosszindulatú programokat, például az áramszolgáltatók majdnem fele felfedezte a Stuxnet vírust a rendszerén. Ezek a veszélyek a kisebb elektromos hálózatokat is fenyegetik, amelyek egyre elterjedtebbek, és amelyek globális költése 2010-ben várhatóan túllépte a negyvenöt milliárd dollárt.
„Azt tapasztaltuk, hogy az „intelligens hálózatok” nem is annyira intelligensek” – mondta Phyllis Schneck, a McAfee fenyegetéskutatásért felelős alelnöke. „Az elmúlt évben valószínűleg a fenyegetések egyik legkifinomultabb formáját láthattuk a Stuxnet-ben, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy kritikus infrastruktúrák IT rendszereit szabotálja. A helyzet az, hogy a legtöbb kritikus infrastruktúra megtervezésekor nem is gondoltak a cyberbiztonságra, és ezért a szervezeteknek most erősebb hálózati kontrollt kell alkalmazniuk, hogy ne legyenek védtelenek a cybertámadásokkal szemben.”
Az idei jelentés további fontosabb eredményei:
· A cybertámadások továbbra is gyakoriak: a válaszadók 80 százalékát érte komoly DDoS támadás, negyedük jelentett napi vagy heti rendszerességű DDoS támadást és/vagy lett zsarolás áldozata hálózati támadások miatt.
· A zsarolási kísérletek gyakoribbak voltak a kritikus infrastruktúrát szolgáltató (CIP) szektorokban: minden negyedik válaszadót próbáltak már cybertámadással megzsarolni, vagy meg is támadták. A megzsarolt cégek száma 25 százalékkal nőtt egy év alatt, és a zsarolási esetek egyenlően oszlanak el az egyes iparágak között. Indiában és Mexikóban a leggyakoribbak a zsarolási kísérletek, a kutatásban résztvevők 60-80 százaléka jelentett ilyen eseteket ezekben az országokból.
· A szervezetek nem alkalmaznak hatásos védelmet: a telephelyen kívül dolgozó felhasználókat védő kifinomult biztonsági megoldások kisebbségben vannak, csupán a válaszadók negyede alkalmaz a hálózati aktivitást megfigyelő eszközöket, és csak 26 százalékuk figyeli a felhasználási anomáliákat.
· Biztonságtudatos országok: Brazília, Franciaország és Mexikó lemaradnak a biztonsági intézkedések terén, feleannyi biztonsági intézkedést alkalmaznak, mint a vezető országok, Kína, Olaszország és Japán. Kínában és Japánban a legelterjedtebb a meggyőződés, hogy a jelenlegi törvények képesek megelőzni vagy eltéríteni a támadásokat.
· Az Egyesült Államok és Európa lemarad Ázsiától a kormányzati közreműködések terén: Kína és Japán magas szintű formális és informális biztonsági együttműködésről számolt be a kormányzattal, míg az Egyesült Államok, Spanyolország és az Egyesült Királyság semmilyen, vagy elenyésző kapcsolatot jelzett.
· A szervezetek félnek a kormányzati támadásoktól: a válaszadók több mint fele azt mondja, hogy volt már erre példa.
A „Bizonytalanság: cybertámadásokkal szembesülő kritikus iparágak” című jelentés letöltéséhez látogasson el a http://www.mcafee.com/cip_report oldalra.
Kapcsolódó cikkek
- McAfee Mobile Security 2.0: erős biztonság az okos-telefonok és táblagépek számára
- A Stratfor az adatvédelem megsértésének minősítette a WikiLeaks-kiszivárogtatást
- Új mobilbiztonsági megoldásokkal jelentkezett a McAfee
- Videokonferenciák: páholyból figyelnek a hackerek - Könnyedén felnyithatóak a zárt rendszerek (2. rész)
- Videokonferenciák: páholyból figyelnek a hackerek - Könnyedén felnyithatóak a zárt rendszerek (1. rész)
- Két és fél év szabadságvesztést kapott a Marriottot zsaroló magyar hacker
- Az Anonymus csoport megtámadta a szlovák kormány weboldalait is
- Izraeli hackerek áldozata lett egy iráni médium és egy minisztérium honlapja
- Több órára leálltak a lengyel közigazgatási szervek honlapjai
- Az Európai Bizottság helyteleníti a fájlcserélők elleni kemény amerikai fellépést
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Continental budapesti gyára „Megbízható Munkaadó” díjat kapott
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) idén többek között a Continental budapesti telephelyét, a Continental Automotive Hungary Kft.-t díjazta a „Megbízható Munkaadó” címmel – melyet 2022-ben a teljes magyarországi Continental csoport nyert el. A rangos díjat az újonnan bevezetett szabályok értelmében a győztes az eddigi kettő helyett, immáron három évig tudhatja magáénak. Az elismeréssel azon cégeket tüntetik ki, amelyek példaértékű módon gondoskodnak dolgozóik munka-, valamint életkörülményeiről.
Újra a megszokott mederben a FoxPost, levonult a szökőárszerű terhelés
A FoxPost felszámolta azt a Maglódon felállított ideiglenes csomagautomatát, amely az elmúlt hetek rendkívüli terheléshullámának kezelésére szolgált, egyidejűleg megszüntették a további rendkívüli intézkedéseket is. A döntésre azért került sor, mert a probléma megszűnt és a működés ismét a szokott mederben folyik. Ezzel egyidőben a vállalat több száz új csomagautomata telepítésébe kezdett országszerte.
Még mindig rengeteg ügyfél bankol ezzel a világelső, de drága magyar találmánnyal
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024. februári adatai szerint a számlavezetés során a bankok felé kifizetett díjak 15 százalékát teszik ki az SMS szolgáltatások. Bár a jegybank nyolcezer forint közelébe becsülte az SMS-ekre fordított éves átlagos ügyfélköltséget, a BiztosDöntés.hu szerint ez a költség még ennél nagyobb is lehet. Pedig ma már a legtöbb banknál létezik erre egy ingyenes alternatíva, melyre könnyen át lehet állni.
Újabb régiós szolgáltató központot hoz Budapestre a Schneider Electric
Budapesten hozza létre új, Europe Services Hub elnevezésű szolgáltató központját a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat. A tervek szerint 2025-re 100 fősre bővülő csapat az európai országokban dolgozó helyi stábokkal együttműködve az egész kontinenst lefedi majd a magyar fővárosból.
Compliance-szakemberi szerepben teszteli az AI-t a KPMG
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) által rendezett Innovációra Magyar! konferencián számolt be a KPMG Magyarország munkatársa arról a kísérletükről, melynek keretében gépi tanulási modell fejlesztésével támogatták a vállalati anyagok feldolgozásának folyamatát. A vonatkozó szabályzatoknak való megfelelőség ellenőrzésére bevetett mesterséges intelligencia egyelőre nem helyettesíti a szakértői munkát, azonban jelentősen gyorsítja a folyamatot, 80% feletti hatékonyságú dokumentációs alapot hozva létre. Így a fennmaradó időben az emberi beavatkozás a nagy figyelmet igénylő, alaposabb elemzést tudja elvégezni.