Sikeres évet zártak a hazai e-kereskedők
Az eNET friss kutatásából kiderül, hogy ismértelten jó évet tudhatnak maguk mögött a haazai e-kereskedők. Minden korábbi várakozásnál magasabb, 273 milliárd forintos nettó forgalom realizálódott a magyarországi e-kiskereskedelmi szektorban 2014-ben. Ez a teljes kiskereskedelmi forgalom 3,7%-a.
Határtalan e-kiskereskedelem
Elérve a 273 milliárd forintnyi nettó forgalmat és ezzel folytatva a megszokott trendeket, 2014-ben is jól teljesített a hazai e-kiskereskedelem. A számok kétségkívül biztatóak, hiszen 2013-hoz képest ezúttal is jelentős mértékben, mintegy 26%-kal nőtt az online nettó forgalom. Úgy tűnik, ez a mértékű növekedés az eddigiekhez képest egy még dinamikusabban növekvő pályára állította a hazai e-kiskereskedelem fejlődését. Mindez persze nem meglepő, hiszen egyre másra jelentik be a nagy nemzetközi cégek, hogy Magyarországon is elindítják a webáruházukat.
További jó hír az e-kiskereskedelmi szektorban tevékenykedőknek, hogy a teljes hazai kiskereskedelmi forgalomhoz képest is sikerült növekedést elérni, a 2013. évi 3,1%-ról 2014-ben 3,7%-ra tornázták fel a részesedésüket. Még inkább bizakodásra ad okot, hogy az átlagos vásárlói kosárméret szintén erőteljesen növekedett és 2014-ben először átlépte a 10 ezer forintos lélektani határt.
A készpénz még mindig nyerő
Az online vásárlók továbbra is elsősorban a készpénzt részesítik előnyben az interneten rendelt termékek kifizetésekor. A készpénz dominanciája részben a vásárlói preferenciákból adódik, amit vélhetően felerősített a 2014 februárjában bevezetett, havonta legfeljebb 2 részletben 150 ezer forintig terjedő ingyenes készpénzfelvételi lehetőség. Látva a vásárlások összértéke alapján 65%-os utánvét arányt (készpénzes és bankkártyás utánvét), ez egyben azt is jelenti, hogy a vásárlók még mindig főleg akkor szeretnek fizetni a termékért, amikor azt már a kezükben tartják és biztosak lehetnek benne, hogy a pénzükért kapnak is valamit.
Természetesen az utánvét dominanciája azt is jelenti, hogy a megrendelések kézhezvétele leginkább futárszolgálat segítségével történik, de a személyes átvételi lehetőséget biztosító átvevőhelyek szerepe várhatóan fokozatosan emelkedni fog a jövőben. Itt nem csupán a személyzettel rendelkező partner pontokra kell gondolni, hanem a már hazánkban is gombamód szaporodó csomagautomatákra is, amelyek a hét minden napján 0-24 órában biztosítanak átvételi lehetőséget, mindezzel növelve a vásárlók kényelmét.
Vasárnap is
Lassan három hónapja többnyire zárt ajtókkal találkozunk, ha vasárnap vásárlásra szánjuk magunkat. A webáruházak azonban továbbra is tárt kapukkal várnak minket. Nem is keseregnek az e-kereskedők, habár a többség nem vár forgalomváltozást a vasárnapi boltbezárások kapcsán, 36%-uk egyértelműen emelkedésre számít. A legnagyobb előny, hogy olyan fogyasztókat is el tudnak csábítani az online áruházak, akik ez idáig csak offline költekeztek. Ennek egyértelmű előnye, hogy ha valaki egyszer kipróbálja az e-vásárlást, akkor könnyen visszatérő online vásárló is lehet belőle.
Teljes gőzzel előre
Az eddigi tendenciákat látva adódik a kérdés, hogy hol a határ, meddig tartható ez a töretlen fejlődés? Az elmúlt években egymás után vetették meg a lábukat nagy nemzetközi cégek Magyarországon és indították el webáruházaikat. A folyamat közel nem ért véget, az elkövetkező 3-4 évben is lehet erre számítani. A kilátások pozitívak, a növekedés középtávon kitart, és egyelőre úgy tűnik, nincs jele lassuló ütemű növekedésnek.
Kapcsolódó cikkek
- Továbbra sem szeretünk neten vásárolni
- Dinamikusan nőtt az ipari online árverések piaca
- Kozmetikumok uralják az online piacot
- A felnőtt magyar netezők felének már zsebében az internet
- A webáruházak holnapja és vasárnapja
- Webáruházi trendek a KKV-AKADÉMIÁN
- Evolution & Mobile Hungary 2015: okosodó városok, dübörgő reklámtőzsde, #hashtag őrület
- E-kiskereskedelem: már személyre szabott ajánlatokat várnak a vevők
- Bruttó 16,5 milliárd forintra nőtt az online napi ajánlatok piaca
- Egyre kevesebb tér jut az új belépőknek a hazai e-kereskedelmi piacon
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Így működnek majd a távfelügyelt boltok
A közelmúltban jelentették be, hogy rövidesen Magyarországon is elindulnak az első úgynevezett „hibrid” boltok, melyek nappal a ma ismert formában, a megszokott nyitvatartási időn kívül pedig személyzet nélküli üzemmódban várják a vásárlókat. A lehetőség technikai feltételeiről, illetve a használatának módjáról a megoldást fejlesztő Laurel Kft. május 15-i retailkonferenciáján közöltek részleteket.
Az AGON by AOC bővíti az új G4 gaming termékcsaládot
Az AGON by AOC – a világ egyik vezető gaming monitor* és IT-kiegészítő márkája – bemutatja a G4 sorozat legújabb tagjait az elismert AOC GAMING portfólióból, a 23,8 hüvelykes (60,5 cm) 24G4XE és a 27 hüvelykes (68,6 cm) 27G4XE modelleket. Az idén bemutatott, formabontó, lopakodó repülőgépek által inspirált dizájnnal rendelkező új G4 sorozat, a 24G4X és 27G4X állítható magasságú Full HD modellekkel, valamint a QHD Q27G4X modellel, már elérhető a piacon.
Először szerzett aranyérmet magyar csapat a Nemzetközi Informatikai Csapat Diákolimpián
Az idén Szíria által rendezett Nemzetközi Informatikai Csapat Diákolimpia (IIOT) világversenyt a miskolci Földes Ferenc Gimnázium diákjai nyerték meg a tíz résztvevő csapat közül. A világverseny előkészületeihez is jelentősen hozzájárult Magyarország, hiszen az idei versenyre kiválasztott feladatok kétharmadát magyarok állították össze.
A Vodafone országos hálózatfejlesztési programja újabb mérföldkőhöz érkezett
A Vodafone Magyarország hálózatfejlesztési stratégiájának részeként 2024 végéig országosan az állomások 40 százalékán végez kapacitásbővítést, ami a hívásminőséget és a letöltési sebességet is jelentősen javítja. A hálózatfejlesztési programnak köszönhetően többek között Debrecenben, Miskolcon, Veszprémben, Székesfehérváron és Nyíregyházán élvezhetik a szolgáltató ügyfelei a gyorsabb mobilinternetet.
Digitális gyermekvédelmi konferenciát szervezett az NMHH és az ELTE
A szabályozás területén megindult fejlődés Európa és Magyarország számára is kiemelten fontos, csak ez teremti meg a lehetőséget a gyermekek szexuális kizsákmányolásának feltárásához, és teszi lehetővé, hogy a bántalmazás önkéntes bejelentése és a monitorozási kötelezettség közösen segítse a gyermekek védelmét az online térben. Többek között ez is elhangzott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar által a gyermekek online bántalmazása elleni védekezésről szervezett konferencián.